Csénye

Csénye első írásos említése 1221-ből származik, még Chence néven. A község neve régi okiratokban többféleképpen szerepel: Cheyne (1283), Chene (1390, 1424, 1492). A XVI. századtól kezdve Csényének említik. A községhez tartozott később Zuggó-malom, Füztü és Csénye újmajor. A község határában a római sírokat és agyagedényeket találtak.

A Csénye község területén végigfolyó Gyöngyös patakot a rómaiak állítólag öntözőcsatornának használták, mert ez a vidék lapályosságánál fogva állattenyésztésre és földművelésre kiválóan alkalmas volt. A patak egykoron két vízimalmot is hajtott a falu határában (Cseh malom, Zuggó malom). A község határában, a “Tilosaljai” dűlőben római sírokat és agyagedényeket is találtak “Fortis” felirattal. Szájhagyomány szerint az első lakott rész a Teveli dűlőn volt. A történelem folyamán Csénye úrbéres jobbágy község lett, földesurai sárváriak.

A csényei katolikus egyház alapítására a következő adatok vannak. A győri egyházmegye szombathelyi zsinatja 1579-ben tette kötelezővé a születési, házassági, anyakönyvek vezetését. Ezek azonban legnagyobb részben elkallódtak, vagy pedig a vallásháborúk, ill. reformáció idejében megsemmisültek. Jelenleg a születési anyakönyvek  1732-től, a házassági és halálozási anyakönyvek pedig 1754-től kezdődnek. A község közepén fekvő római katolikus templom építési idejére vonatkozóan biztos forrásunk nincs. 1646-ból olvasunk róla. A templom Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve. Oltárképe Nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja. Búcsúját minden év május 16-át követő vasárnap tartják. A plébánia épülete az egyházmegye egyik legősibb paplakja. 1677-ből.Napjainkban teljesen felújított és az előttünk álló évszázadra is megőrzött kincs.

Érdekes adalék hogy, a falu plébánosai között olyan emberek is megfordultak, akik túllépve az egyház keretein, a falu társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. Kiemelkedik közülük Mikics Géza plébános, aki 1902-től 1933. december 23-ig volt a falu lelkipásztora. Nevéhez fűződik a Katolikus Népszövetség, Szívgárda, Jézus Szíve Társulat alapítása. Az ő idejében épült az új elemi iskola, és tanítólakás, valamint az újmajori kápolna. A Tűzoltó Egyesületnek alapító tagja és elnöke volt. Csénye lakossága istenfélő, vallásos nép: szívesen jár templomba, még hétköznap is áldoznak rá időt.  A kenyérre mielőtt felvágják, keresztet húznak. Ha a templom harangja megszólal, kalapjukat azonnal leveszik és imádkoznak. Minden gyermeknek illik tudni a közimádságokat.

Csényéhez tartozik még az Újmajori Lourdesi kápolna, amit a Bajor hercegi család építtetett 1911-ben.


Nagyobb térképre váltás

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         Csényei plébánosok névsora:

  • 1698-1732      Légrády István
  • 1732-1744      Zombori Pál
  • 1744-1754      Palasics József
  • 1754-1757     Tóth József
  • 1757-1766     Dékán József
  • 1766-1785     Elek Sándor
  • 1785-1805     Szalay István
  • 1805-1825     Takáts Béla
  • 1825-1850     Kiss István
  • 1850-1852     Beni Ferenc adminisztrátot
  • 1852-1865     Köves György
  • 1865-1901     Molnár Pál (közben sárvári esperes plébános is)
  • 1901-1902     Fábián Gábor ideiglenes adminisztrátor káplán
  • 1902-1933     Mikics Géza
  • 1933-1934     Süle Antal adminisztrátor káplán
  • 1934-1968     Baranyai József
  • 1968-2002     Németh Alajos
  • 2002-            Wimmer Roland
Az oldalt jelenleg látogatja: 2      Letöltésszám 2011-12-02-óta: 509999
mind – siem 2011